Egy szerencsés glioblasztómás

Egy szerencsés glioblasztómás


Az utolsó hallucináció

2015. október 16. - Zoli H

Az új szoba tulajdonképpen kellemes volt. Akkor még azt hittem, hogy egyedül vagyok. A villanyokat lekapcsolták én meg csendesen vártam hogy a sorsom beteljesedjen. Ekkor a szemem sarkából észrevettem, hogy a bal kezem mellett lévő asztalon lévő vizes palack megemelkedik. Meghűlt…

Tovább

Hallucináció 4

Közölték, hogy mielőtt az új helyemre visznek, el kell mennem egy MRI-re is. Ennek tulajdonképpen örültem, hiszen így én is kaphattam volna plusz információt az állapotomat illetően. Egyébként fájdalmaim minimálisak voltak, és egészen jól éreztem magam. Naponta többször…

Tovább

Búcsú az intenzív osztálytól

Az alvás nélküli éjszakák eléggé lefárasztottak, de képtelen voltam aludni. Úgy éreztem, hogy az orvossal is megoszthatnám ezt a problémámat. Mikor megemlítettem a viziten, hogy képtelen vagyok aludni, láttam, hogy egy kicsit sem lepődtek meg. Rögtön mondta, hogy majd csökkentik…

Tovább

Hallucinációk 2

Reggel az első dolgom az volt, hogy Dórát hívjam telefonon, hogy elmeséljem mik történnek ebben a kórházban az éjszaka folyamán. Persze ezzel halálra rémisztettem őt, hiszen meggyőzően kevertem a valós történteket, az agyam játékával. Ekkor ő már biztos volt benne, hogy…

Tovább

Hallucinációk 1

Mint előzőleg említettem, az agyam elkezdett különböző műsorokkal szórakoztatni. Folyamatosan ismerősök hangját hallottam, de nem láttam őket. A szobában furcsábbnál furcsább betegek vettek körül. Eljött az első éjszaka. Az agyam elkezdett egy Harry Potter-hez hasonlatos…

Tovább

A fiam első reakciója

Általában kevés szó esik a családról és arról, hogy ők hogyan élték meg ezt. Utólag visszagondolva, úgy érzem, hogy az ő helyzetük sokkal nehezebb volt mint az enyém, hiszen számomra nem igazán tudatosodott ekkortájt a helyzet súlyossága. A következő bejegyzést a fiam írta.…

Tovább
süti beállítások módosítása