Egy szerencsés glioblasztómás

Egy szerencsés glioblasztómás


Már megint a sport

Avagy egy parkinsonos mindennapjai.

2019. november 24. - Zoli H

Mint már említettem korábban is, a sport az, ami legtöbbet segít a mozgáskészségem fenntartásában. Szerencsére ez soha nem volt ellenemre. Mivel nem tudok aludni, és nagyon korán ébredek, elég sok idő áll rendelkezésemre. Általában reggel egy órát gyalogolok feszített tempóban. Ez egy kicsit több…

Tovább

Újabb több mint egy év

Most már 4 év telt el a műtét és több min egy év az utolsó bejegyzés óta. Szerencsére a daganat nem újult ki. Nemsokára vége lesz a Rindopeptimutos kísérleti kezelésnek is. Sajnos a gyógyszer másoknál nem váltotta be a reményt, nálam működik (ha nem az, akkor valami más). Így gyógyszer nem lesz…

Tovább

Kemoterápia

Kicsit szégyellem magam, hogy már több mint egy éve nem csináltam újabb bejegyzést. Szerencsére ennek nem az az oka, hogy bármiféle probléma jelentkezett volna. Jól érzem magam, és még mindig a „kivétel erősíti a szabályt” szerepet játszom. A kezelések többsége csak távoli emléknek tűnik. A…

Tovább

A sport

Ahogy az előző bejegyzésnél is említettem, próbáltam rendszeresen sportolni. Minden napra beterveztem valamilyen mozgást. A kocogás mellett sokat kirándultam, illetve, ha rossz idő volt, akkor egy közeli edzőterembe menten. Ezeknek hatására a fizikai kondícióm határozottan javult és a közérzetemre…

Tovább

Öngyógyítási kísérletek

Számos, a témába vágó irodalom áttanulmányozása után arra a következtetésre jutottam, hogy az alábbi területeken tudok tevékenyen hozzájárulni a saját gyógyulásomhoz:   - Sport   - Táplálkozás   - Stressz-mentesítés, lelki gyakorlatok   A múltban azt gondoltam,…

Tovább

Konvencionális kezelések

Mivel a Glioblastoma veszélyesebb annál, hogy csak könyvekre támaszkodó öngyógyítással kísérletezzek, természetesen alig vártam, hogy elkezdődjenek a hivatalos kezelések. Az onkológusom elmagyarázta, hogy mire számítsak. Egy 6 hetes kombinált sugár és kemoterápia után egy 6…

Tovább

Édes otthon

Sajnos nem állíthatom, hogy a porckorongsérv bearanyozta volna a napjaimat, arra viszont jó volt, hogy teljes mértékben elterelje a figyelmemet az alapbetegségemről. Az internetes kutakodásom eredménnyel járt. Találtam egy ajtóra felfüggeszthető kis készüléket, ami a nyak…

Tovább

Lábadozás kezdete egy kis porckorong sérvvel fűszerezve

Az első hét végére az ápoló állomány tovább csökkent, mivel Dórának haza kellett utaznia néhány ügyet elintézni. Azért nem maradtam felügyelet nélkül, Virág erre a hétvégére visszaköltözött. Szerencsére nagyon jól éreztem magam, azt leszámítva, hogy kezdtem megismerni…

Tovább

Utolsó nap a kórházban

Végre eljött a reggel a hosszú éjszaka után. A bácsit elvitték a műtőbe, így én is szundíthattam egy órát a vizitig. Ha nem is kipihenve, de legalább nagyon álmosan végigasszisztáltam a vizitet. Szerencsére így is jól válaszoltam az időpontra, dátumra és a helyre vonatkozó…

Tovább
süti beállítások módosítása