Az elhatározás, miszerint meglátogatom a családorvost, megszületett. Nehéz döntés volt, hiszen Svájcban élek, és ott az orvoslátogatás nem tartozik az olcsó szórakozások közé, sőt valószínűleg még csak a szórakozások közé sem.. Ezt eddig az elmúlt 12 évben elég sikeresen elkerültem. Mindenesetre a nejem kitartó unszolásának, illetve a cégemhez érkezett új management stressz-növelő akcióinak köszönhetően, úgy éreztem, hogy tisztelgő látogatást kell, hogy tegyek Dr. Hellernél. Az igazat megvallva, a kollégáim közül már néhány mutatott burnout- szerű tüneteket, ezért én is meg voltam arról győződve, hogy nekem is hasonló problémával kell szembenéznem.
A doktor egy fiatal svájci orvos, aki az én meglátásom szerint nagyon komolyan veszi a hivatását.A tünetek irányított felsorolása után arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg én is a kiégési tüneteket hordozom, ezért 3 hétre betegállományba vett, hogy pihenhessek, illetve a biztonság kedvéért elküldött egy MRI-re, amire 2 hét múlva kaptam időpontot, mivel nem tűnt túl sürgősnek.
Nagyon boldog voltam, hogy végre pihenhetek és kiszabadulok a mókuskerékből.

Egyedül a nejem gyanakvása nem csillapodott. A tudtomon kívül elkezdte szervezni, hogy lehetőség szerint mindig legyen valaki a közelembe. Ennek én örültem, hiszen mióta a lányom férjhez ment, sokkal kevesebbet láthattam.
Így már másnap jött, azzal az indokkal, hogy a dolgait elintézhesse Lausanne-ban, ahol élünk.
Hétvégén már a nejem árgus szemmel figyelte minden mozdulatomat. A pihenés jót tett, így a következő hét elejére magamra mertek hagyni otthon. Aztán elkövetkezett a szerdai nap, mikor állítólag felhívtam a nejem, hogy hol van a lányunk, mert nem találom és még reggel itt volt. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy erre én egyáltalán nem emlékeztem később. A nejem mondta, hogy Virág Yverdon-ban van, ahol lakik. Én a válaszát tudomásul vettem, és leraktam a telefont. A nejem elmondása alapján tudom, hogy kb egy óra múlva megint hívtam, hogy hol van a mi kis lányunk. Amikor pedig harmadszor is tárcsáztam, ő a beszélgetésünk után azonnal a háziorvosunkat hívta, hogy itt nagyobb probléma van mint egy burnout.
Ő azt tanácsolta, hogy menjünk azonnal a kórház sürgősségi osztályára. Talán ő sem gondolta még akkor, hogy ezzel életet mentett.