Egy szerencsés glioblasztómás

Egy szerencsés glioblasztómás

Már megint a sport

Avagy egy parkinsonos mindennapjai.

2019. november 24. - Zoli H

Mint már említettem korábban is, a sport az, ami legtöbbet segít a mozgáskészségem fenntartásában. Szerencsére ez soha nem volt ellenemre. Mivel nem tudok aludni, és nagyon korán ébredek, elég sok idő áll rendelkezésemre. Általában reggel egy órát gyalogolok feszített tempóban. Ez egy kicsit több…

Tovább

Megint egy évvel öregebb lettem....

Rég nem jelentkeztem. Időközben a kisebbik unokám is jár, a nagyobbik meg már két nyelven csivitel folyamatosan. Én meg öregedtem még egy évet. A glioblasztoma nem jött elő rejtekéből. Már több mint 5 év telt el, így töretlen optimizmusom újabb támaszt kapott. Már  az onkológusom is kezdi elhinni,…

Tovább
süti beállítások módosítása