Reggel beszéltem az orvossal, aki megnyugtatott, hogy a hallucináció normális kísérője az agy gyógyulásának. A különböző idegi pályák keresik a helyüket, de addig amíg megtalálják, mindenfélével szórakoztatják a gazdájukat. Azt mondta, hogy ne aggódjak, el fog múlni hamarosan. A daganattal kapcsolatban nem tudott még felvilágosítást adni, mert a szövettan még nem készült el. Azt mindenesetre említette, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a daganat egy agresszív fajta. Én erről akkor nem is szándékoztam tudomást venni, illetve elkönyveltem magamban, hogy az kis agresszív dög kapott a szikétől és most annyi neki. Jól éreztem magam az alvás hiányából fakadó fáradságot leszámítva. Azt azért beláttam, hogy a műtét egy mandula eltávolításánál mégiscsak komolyabb volt, de én maximum a vakbélműtétem veszélyességével vetettem össze.
Elkezdtem azon gondolkozni, hogy vajon milyen képességeim látták kárát az operációnak. A daganat mérete elég nagy volt, így én azon töprengtem, hogy vajon a maradék agyszövet még mindig nagyobb e mint mondjuk egy Crô-magnoni ősemberé? A doki megnyugtatott, hogy ha a Crô-magnoninál nem is maradt több agyam, de egy Australopithecushoz képest még most is jól állok. A válasza, ha nem is teljes mértékben, de azért megnyugtatott. Ezek szerint még jó leszek valamilyen gyűjtögető életmódra a jövőben is. Amire viszont még mindig nem kaptam választ, az a hogyan tovább kérdése. Már nagyon vártam, hogy mondják meg mit kell ahhoz csinálni, hogy gyógyulttá nyilvánítsanak. Türelmetlenül, de tele optimizmussal vártam a következő lépést.
Azt is megtudtam, hogy az aznapi éjszakát már nem egyedül kell eltöltenem a szobámban. Érkezett egy idősebb úr, akinek kb. 10 éve volt agyműtétje. Most a shunt-öt kellett cserélni neki. Utólag visszagondolva, nem vagyok biztos benne, hogy a kígyó, vagy az öregúr volt-e rosszabb alvás szempontjából? Éjszakára bekapcsolt magának egy kompresszort, amit valószínűleg az apnéje (horkolás) ellen kapott. Mint kiderült, a készülék kettős célt szolgált. Egyrészről az öregúr nem fulladt meg álmában, illetve engem is ébren tartott, így én sem fulladhattam meg alvás közben. Ha valaki ilyen készüléket akar venni az álmában horkantgató férje biztonsága érdekében, akkor feltétlenül szerezzen be egy profi füldugót is mellé. Mivel az orvosok azt mondták hogy másnap, - ha minden rendben van - mehetek haza, úgy gondoltam, hogy ez még belefér.